A menopauzális hormonterápia az egészségtudatos nők gyógyszere – gyakorlati útmutató

2018-ban írtam az első posztomat a menopauzáról. Akkor még nem tudtam, hogy hová is vezet majd ez az út, és azt sem, hogy mennyire komplex és szerteágazó a menopauza kérdése. Mert nem csak egyszerűen arról van szó, hogy a nők 50 körül egyszer csak nem menstruálnak tovább és aztán megy tovább az életük.

Először is, a hormonális változás sokkal hamarabb elkezdődik, a negyvenes évek elején, ilyenkor sokan érzik úgy, ahogy én is éreztem, hogy megőrültek. Pedig csak “elkezdődött”. Felvilágosítás hiányában, a nők nagy részének fogalma sincs mi történik velük. És ez nem az ő hibájuk, Ez a rendszer hibája, amely ignorálja a 40 feletti nőket, így nincs megfelelő felvilágosítás vagy edukáció, pedig a hosszú távú egészségünkről van szó. És arról, hogy ne őrüljünk meg. Hőhullám, éjszakai izzadás, álmatlanság, hüvelyszárazság, izületi fájdalmak, és így tovább, nem sorolnám fel a menopauza 34 tünetét.

Egy korábbi cikkemben, már kitárgyaltuk, hogy miért félnek a nők a hormonpótlástól. A huszadik század utolsó évtizedeiben rendkívüli népszerűségnek örvendő MHT, azaz menopauzális hormonterápia 2002 óta mumus. Ekkor publikálták ugyanis a World Health Initiative (WHI) nevű amerikai tanulmányt, amely többek között azt a konklúziót vonta le, hogy a hormonpótlás mellrákot okoz, ezzel elindítva egy világméretű ellenkezést a hormonpótlással kapcsolatban. Nos, mint később kiderült, a WHI adatok értékelésekor és kommunikációja során számos dolog félrement, ennek köszönhető a mai napig tartó hormontól való általános félelem a 40 feletti nők körében, sőt számos orvos körében. További részletek ITT.

Ma már tudjuk, hogy megfelelő ellenőrzés mellett a menopauzális hormonpótlás rengeteg nőnek jelenthet egy jobb életminőséget és hosszú távon egészséget. Természetesen nem kell minden nőnek hormonpótlás, a szerencsésebbeknek segíthet az életmódváltás és a különböző gyógynövényes megoldások.

Dr. Jakab Attilát, a Magyar Menopausa Társaság elnökét kérdeztem ismét a menopauzális hormonpótlás gyakorlati részéről.

Mikor indokolt elkezdeni hormont szedni? Alapvető javallat Európában és Magyarországon is, hogy a hormonpótlás célja a menopauzális tünetek enyhítése és csillapítása, tünetes betegnek mindenképpen felajánljuk, ha nincsenek ellenjavallatok. Vannak olyan helyzetek, amikor a menopauza korábban következik be, 45 év alatt korai menopauzáról, 40 év alatt pedig korai petefészek kimerülésről vagy elégtelenségről beszélünk. Ezek betegségek, a menopauza ugye nem. Erősen javasolt a hormonpótló kezelés elindítása, hiszen náluk sokkal hamarabb jelentkeznek a csontritkulásos és kardiovaszkuláris szövődmények (az ösztrogén hiánya miatt), és a várható élettartam is megrövidülhet, ha nem kapják meg a hormonpótlást.

Ki nem kaphat hormonpótlást? Abszolút ellenjavallt az MHT emlő- vagy méhtestrákban szenvedő betegnek, aktív, magas májenzim-vérszintekkel járó súlyos májbetegség (hepatitisz, cirrózis stb.) esetén, neurológiai góctünetekkel járó súlyos migrén, súlyos szív- és érrendszeri-betegség fennállása, továbbá vénás trombózis vagy embólia és tisztázatlan eredetű méhvérzés esetén. Megfontolandó (haszon/hátrány): dohányzás, nagyfokú elhízottság, rosszul beállított súlyos hipertóniabetegség, valamit ösztrogénfüggő betegségek esetén: méhmióma, asztma, endometriózis.

Abban az esetben is lehet hormonpótlást kapni, ha nincsenek életminőséget befolyásoló tünetek? Szerencsére egyre több olyan nő van, akik utána olvastak, képezték magukat a témában, és mondjuk annak ellenére, hogy nincsenek súlyosabb tüneteik, szeretnének hormont, mert a hosszú távú előnyökre gondolnak. Míg az 1800-as években vagy 1900 évek elején az átlag életkor 60 év volt sokkal, így rövidebb volt a menopauzában eltöltött idő, ma ebben az állapotban a nők 30-40 évet töltenek, nem mindegy, hogy ez milyen minőségű lesz. Erre kell mindig figyelni, mi a várható haszon /előny és mi a kockázat. Amennyiben nincs ellenjavallat, indítható hormonpótlás. Érdemes tudni, hogy ha valakinél már elindult valami, például kardió veszélyeztetett vagy túlsúlyos, ezeket mérlegelni kell. A hormonpótlás szekunder prevencióra nem alkalmas. Olyan egészséges nőknek javasolt, akik aktívak és egészségtudatosak.

Amikor valaki úgy dönt, hogy hormonpótlás szeretne, milyen vizsgálati eredményeket kell begyűjtenie? Amikor először észlel magán tünetet valaki, és sejti, hogy valami elkezdődött, érdemes egy állapot felmérő vizsgálaton részt venni: általános labor, kismedencei UH, rákszűrés, mammográfia, csontritkulás, kardiológiai állapotfelmérés, TSH (hormonpanelre nincs szükség). Ezeket nagy valószínűséggel mind fel tudja írni a háziorvos. És természetes fontosak az előzmények: családi anamnézis, trombózis és embólia hajlam, hányszor szült. Meddig lehet hormont szedni? Amennyiben csak az a cél, hogy a tüneteket csillapitsuk, néhány hónap is elég lehet, aztán szépen lassan le lehet építeni, hátha túl vagyunk már rajta és nem jönnek vissza a tünetek, de általában visszajönnek. A hosszabb távú hormonterápia jobban ki tudja aknázni az előnyöket. Nincs felső plafon, természetesen folyamatos ellenőrzés szükséges, mérlegelni az előnyt és a kockázatot. Újra lehet beszélni a dózist, lehet felezni egy bizonyos idő után, minél hosszabb az alkalmazási időtartam, annál több a járulékos haszon.

Miért terjedt el az a köztudatban, hogy csak 5 évig lehet hormont szedni? Amikor 5 és fél után leállították a WHI tanulmányt (a cikk elején említett kutatás), és napvilágot látták a kockázatok teljesen rosszul interpretálva különböző korcsoportokra, akkor sok orvosi társaság óvatosságból az 5 évet jelölte meg biztonsági felső határnak. Valahogy ez az 5 év maradt meg a köztudatban, sőt számos orvosnál is.

Mikor a legideálisabb elindítani egy hormonterápiát? Minél közelebb a menopauza időpontjához, ami az 50 körül életkor, és 60 év alatti, és nem telt el még 10 év az utolsó menstruáció óta. De például ha valaki még 70 évesen is szedi és tovább akarja szedni, és ha nincs ellenjavallat, akkor annak semmi akadálya. Akkor kell elkezdeni, amikor a tünetek jelentkeznek, nem érdemes megvárni, hogy súlyosbodjanak.

Azok a nők, akik fiatalabb korban kezdik el szedni az MHT-t (menopauzához minél közelebb), amikor a szív- és érrendszerük még egészséges, lényeges érelmeszesedés még nincsen, az MHT a koszorúér-betegségek kockázatát nemhogy nem növeli, hanem lényegesen csökkenti.

Milyen típusú hormonterápiák léteznek? A menopauzális hormonpótlásnak személyre szabottnak kell lennie, célja a menopauzás tünetek enyhítése/megszüntetése, és bizonyos betegségek megelőzése, figyelembe véve a páciens elvárásait is.

20 évvel ezelőtt a szájon keresztül, tabletta formájában bevett standard MHT napi 2 mg ösztrogént tartalmazott. A 2011 óta ez az ösztrogén dózis is tovább csökkenthető napi 0.5 mg-ra. Ez az ún. ultraalacsony dózis elegendő a hőhullámok és más panaszok csökkentésére (törésmegelőzésre csak kisebb mértékben). Az ultraalacsony dózisú ösztrogén terápia mellett súlyos mellékhatás általában nem fordul elő.

A menopauzális hormonterápia nem egységes kezelés, sokféle fajtájú gyógyszer áll rendelkezésre, sokféle formában, pl szájon át szedhető, kúp, krém, tapasz, zselé, spirál, a mellékhatások a beviteli módtól is függhetnek.

Egy méhhel rendelkező páciens hormonterápiája lehet: ösztrogén transzdermális (bőrön át) formában (zselé, tapasz vagy a spray, ami azért is jó, mert így elkerülhető a máj lebontó hatása) és tablettás mikronizált progeszteron.

A bőrön át való bejuttatás előnye, hogy úgy kerül a keringésbe, hogy nem megy át a májon, ami mindent méregtelenít, metabolizál, így egy tablettába sokkal nagyobb hatóanyag mennyiséget kell tenni, hogy mint egy tapaszba, mert a máj a jó részét lebontja. És amíg ezen dolgozik a máj, olyan enzimrendszerek is aktiválódnak, amelyek például az alvadási faktorok meg egyéb fehérjék előállítását is megemelik. Ez a mechanizmusa annak, hogy a fogamzásgátló tablettákban lévő ösztrogén származék (ami nem természetes ösztrogén), az trombózist tud előidézni olyanokban, akik egyébként erre genetikailag is hajlamosak. Tehát ha kikerüljük, ezt az “első passzázs” a májban, akkor ezt a hatást ha nem is 100%-ban, mert a következő körben persze elér a májba, de addig csap egy kört, és eléri az ösztrogén receptorokat. A menopauza előtti és körüli időszakban még menstruáló nőknél (valamint korai menopauza esetén) az MHT szekvenciális formája alkalmazható, ami kb. 3 hét gyógyszerhasználat és egy hét szünetet jelent. A folyamatos ösztrogént a ciklus második felében progeszteron hormonnal egészítjük ki.

Létezik-e olyan, hogy elavult hormon gyógyszer? A legrégebbi alkalmazás: a szájon át szedhető gyógyszer, de nem használnám ebben a kontextusban, hiszen mivel ez a legrégebbi, ezzel van a legtöbb tapasztalat és a legtöbb vizsgálat. 10-20 év minimum egy kutatás, ahhoz hogy megtudjuk, hogy valakinek 70 évesen milyen az életminősége azután, hogy 50 és 55 között szedett hormont.

Mik azok a bioidentikus hormonok? Az ominózus WHI tanulmány után egyre nagyobb lett az érdeklődés az úgynevezett bioidentikus hormonok irányába, amely egyre nagyobb méreteket ölt, ezért is érdemes tisztázni, hogy mit is takar a kifejezés pontosan.

A „bioidentikus hormonterápia” kifejezés az egyedi összetételű hormonok marketing megnevezése. A kifejezés általában olyan vegyületekre utal, amelyek kémiai és molekuláris szerkezete megegyezik a szervezetben termelődő hormonokkal.

Aggodalomra az ad okot a bioidentikus hormonterápia alkalmazásával, hogy ezek a gyógyszerekre vonatkozó előírt hatásossági és biztonsági vizsgálatokon át nem esett egyedi összetételű készítmények. Nem ismertek az előállítás körülményei és nem rendelkeznek semmilyen hivatalos intézmény ellenőrzésével (pl. amerikai FDA, magyar OGYÉI), nincsenek bevizsgálva, nincsenek mögöttük kutatási eredmények és szakirodalmi adatok, így azt sem tudhatjuk, hogy milyen mellékhatásokkal járnak, a legtöbb esetben nem tudni, hogy pontosan mit tartalmaznak és mennyit. Mivel nincsenek bevizsgálva, így tudományos bizonyíték sem létezik arra, hogy ezek a gyógyszerek biztonságosabbak vagy hatékonyabbak lennének, mint pl az FDA vagy OGYÉI által jóváhagyott hormonok.

A bioidentikus hormonok nincsenek szabályozva, és semmilyen minőségellenőrzésen nem mentek keresztül. * Például az Interneten árult progeszteron krémek, melyeket “természetes” hívószóval próbálnak eladni, nem javasoltak, hiszen nem bevizsgáltak, összetételük bizonytalan, hosszú távú használatuk veszélyes is lehet.

Amit patikai forgalomban nem lehet megvenni, azzal mindig elővigyázatosan kell bánni, legyünk igényesek abban, hogy mit viszünk be a testünkbe.

********************

* Bioidentikus hormont Magyarországon is próbálnak rásózni nőkre, többnyire sokszoros áron, összehasonlítva a patikában kaphatókkal. Általában úgy tálalják, hogy ez személyre szabott, ezért speciális (sok esetben külföldi) gyógyszertár készíti el a terméket. Ezeket a hormonkészítményeket így aztán nem is vetik alá ugyanazon vizsgálatoknak, mint a szabályozott hormonpótló gyógyszereket. Ezek a készítmények tartalmazhatnak nemkívánatos adalékanyagokat vagy tartósítószereket, bomlástermékeket, technológiai szennyeződéseket, maradék oldószereket, bakteriális endotoxinokat vagy ugyanabban a gyógyszertárban gyártott egyéb gyógyszerek maradék mennyiségét. A világon semmilyen menopauza társaság nem javasolja a bioidentikus hormonok szedését. – Iványi Orsolya megjegyzése. Amennyiben bárki ilyenről hall, kérem, hogy írjon nekem (hello@orsolyaivanyi.com), hogy figyelmeztessük nőtársainkat, hogy hova ne menjenek.