Hogyan találjunk munkát 40 pluszosan? - Juhos Andrea HR szakértővel beszélgettem

Pár hete Juhos Andreával beszélgettem arról, hogy miért olyan nehéz munkát találni illetve váltani 40/50 felett, egyáltalán ő mint szakértő, aki évtizedek óta ezzel foglalkozik, hogyan látja a 40/50 pluszosok helyzetét.

Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere. 20 éve dolgozik olyan szakemberekkel és vezetőkkel, akiknek életük egy adott szakaszában állás kell keresniük. Többezer sikeres váltásban vett részt, és nagyon foglalkoztatja a 40/50 évesek munkaerőpiaci helyzete és lehetőségei.

Túl öreg vagy, ha elmúltál 40?

Vállalata és pozíciója válogatja. Alapjáraton Magyarországon az életkor alapú megkülönböztetés nagyon erős, és viszonylag korán kezdődik. 45 éves kortól már egyre nehezebb munkát találni, 55 felett pedig már csak bizonyos csatornákon tudunk. Pozíció szempontjából például egy 45 éves HR-es abszolút ideális, de 40-45 évest már nagy valószínűséggel nem hívnak be marketinges állásra.

Viszont olyan munkakörökbe, ahova nehezen találnak embert, például élelmiszerláncokba, ott már láthatjuk, hogy több az idős ember.

Én az 50 pluszos ügyfeleimnek azt szoktam mondani, hogy nem nagyon van értelme publikus álláshirdetésre jelentkezni, mert az utcáról kopogtatva 50 pluszost ritkán hívnak be.

Hogyan érdemes munkát keresni?

Kétféle módon érdemes munkát keresni ebben a korban. Majdnem minden cégnél van munkavállalói ajánló program, vagyis mielőtt egy állás publikus lenne, először a cégnél dolgozók számára hirdetik meg, és ha nekem van egy jelöltem, és ha őt felveszik, akkor még anyagi juttatásban is részesülök. Ilyenkor kb. 4-5 emberrel kell versenyezni, ami sokkal kényemesebb, mint egy publikus álláshirdetésnél, ahol ez 50-60 is lehet.

Egy bizonyos életkor után azonban csak és kizárólag a szakmai kapcsolati tőkénkre lehet számítani.

Például ilyen lehet, ha egy volt főnököm elhív az ő munkahelyére dolgozni, mert ismer minket.

A férfiak általában nagyobb kapcsolati tőkével rendelkeznek és több ember ismeri őket, tehát nem csak az fontos, hogy mi hány embert ismerünk, hanem, hogy minket hányan ismernek. (Itt bejön a képbe az énmárka gondolata, amiről majd később beszélünk.) A férfiaknak több lehetőségük van kapcsolati tőkét építeni mind a szervezeten belül, mind kívül, mert amíg a nők munka után rohannak a gyereket felszedni vagy főzni haza, addig a férfiak mondjuk elmennek sörözni a főnökkel. A nők könnyebben kérnek segítséget, viszont kevesebb embert ismernek vagyis kisebb a kapcsolati tőkéjük.

A legnehezebb az, amikor valakinek pénteken szólnak, hogy hétfőn nem kell jönnie. Ez egy nagyon nehéz élethelyzet, ott van egy gyászfolyamat, amíg az ember becsukja maga mögött azt az ajtót és elkezd proaktívan keresni. Amúgy nagyon érdekes, nagyon sok olyan ember van, akiknek megszűnik a munkaviszonyuk, mert felmondanak nekik, keresik az állást, landolnak valahol, és rá egy fél évre, amikor megszokták, felhívnak, hogya legjobb dolog, hogy felmondtak nekik, mert már nem szerettek ott dolgozni, de magaktul nem léptek volna. Néha kell ilyen külső erő,

Vissza akarok menni dolgozni, eddig otthon voltam a gyerekkel, 45-50 között vagyok

Sok mindent mi rontunk, mert az egy dolog, hogy van ez az életkor alapú megkülönböztetés, ebben sarasak a vállalatok rendesen, de amikor otthon vagy több évig, az nem egy jó stratégia, ha minden kapcsolatot megszakítasz a cégeddel. Nem szabad kiesni teljesen a körforgásból, tudni kell mi a cég iránya, hogyan alakulnak a dolgok, ne tűnjünk el a radarról, mert akkor nem fogunk eszünkbe jutni, ha van egy jó pozíció.

Szerintem nem jó nagyon hosszú ideig otthon maradni, meg lehet kövezni, de nagyon ki lehet így esni a munka világából. Hosszabb idő után ugyanabba a pozícióba nagy valószínűséggel már nem tudsz visszamenni, de még igy is könnyebb visszamenni a cégedhez, mert ott már van történeted és jobb esetben, még pár ember emlékszik rád. Sok év kihagyás után, más céghez menni sokkal nehezebb, ez megint az utcáról kopogtatni ismeretlenül.

Az otthoni évek alatt 2 dolgot érdemes csinálni: ahogy fentebb mondtam, kapcsolatban maradni a cégünkkel és követni a fejleményeket illetve érdemes tanulni valamit, mondjuk nyelvet, mert a nyelvtudás hiánya erős versenyhátrány.

Magáncégből vagy családi cégből keresni munkát elég nehéz, legalábbis ha multihoz akarunk menni. A multi ugyanis úgy gondolkodik, hogy olyan embert akar, aki pont ugyanazt csinálja most is, amit ő keres, mert ő nem szeret túl sok energiát belefektetni a kiképzésbe illetve betanításba, nincs erőforrás pátyolgatásra. A nyelvtudás pedig itt is alap, és a home office bevezetése óta az egész világgal versenyzünk munkavállalóként, hiszen például egy indiai is pályázhat az állásunkra, neki meg majdnem anyanyelve az angol.

Mi van az 50 plusszal?

Olyan toborzó cég, mely 50 pluszra szakosodott, nem nagyon van, mert nincs igény a vállalatok részéről. Amúgy a 40 éves kor még nem igazán problematikus életkor, de 45 éves körül le kell ülni saját magukkal, és el kellene gondolkozni azon, hogy mi a B terv. Ezt még akkor kell megtenni, amikor van egy viszonylag jól fizető állásunk, nincs nyomás rajtunk. El kell gondolkozni azon, hogy mi lesz, ha úgy érzem kiöregedtem vagy már nem akarok másnak dolgozni és kivinném a tudásomat a piacra, vagy összeállok másokkal és csinálunk egy startupot.

(Amúgy az idősebb startuperek sokkal sikeresebbek, mint a fiatalok, nagy valószínűséggel az életkorukból fakadó tapasztalatok miatt is.)

Nem lehetetlen az 50 feletti elhelyezkedés, mondok egy példát: volt egy ügyfelem, legyen Kati, első számú vezető volt gyógyszercégnél és megszűnt a munkaviszonya. Két héten belül kapott 2 értékelhető állásajánlatot. Miért? Mert olyan percepciója volt a piacon, hogy "amit ez a hölgy nem tud, az nincsen", olyan tudása volt, hogy nem volt érdekes az életkora, csak azt nézték, hogy mit tud.

Énmárka és munkakeresés

Nem szabad elfelejteni, hogy amikor nincs munkám, akkor is értékes része vagyok a társadalomnak, ez szorosan összefügg az önbizalommal, nem jó dolog, ha az identitásunk kizárólagos része a munka.

A legattraktívabb munkavállaló a 28-38 közötti, nekik a legkönnyebb elhelyezkedni, de ne értékeljük le a tapasztalatnak a súlyát.

Az énmárka kiépítése elengedhetetlen manapság, vagyis milyen percepció alakult ki rólam abban az iparágban, ahol mozgok. Az énmárkát folyamatosan építeni kellenen, nem akkor kell elkezdeni, amikor baj van, és már nincs munkám és keresőben vagyok, persze sosem késő, de legalább 40 körül el kell kezdeni kiépíteni az imázst. Erre nagyon jó a Linkedin vagy a Facebook, vagy egy honlap is. 20 éve sokkal nehezebb volt ez, amikor nem volt social media.

Önmegvalósítás vs vállalkozói lét

Lehet azt mondani, hogy alkalmazottként nagyobb biztonságban vagyunk, de ott is bármikor kihúzhatják alólunk a szőnyeget és még csak nem is tehetünk róla, jöhet egy leépítési hullám, összeolvadás, megszűnés, stb. (lásd feljebb, ezért is kell B terv)

A vállalkozói lét másfajta bizonytalansággal jár és nem is mindenkinek való.

Én nem hiszek a kényszervállalkozásban, ne akkor vállalkozzunk, amikor kell, hanem amikor leülünk B tervet csinálni, akkor lehet ez az egyik opció. Általában 2-3 év vállakozóként eljutni arra az anyagi szintre, ahol előtte voltunk alkalmazottként, így ezzel is számolni kell, ha valaki ilyenbe vágja a fejszéjét.

Mit írjunk bele az önéletrajzba és a kísérőlevélbe?

A szakmai önbizalom és önismeret nagyon fontos az álláskeresésben, hiszen ez az egész arról szól,

hogy el akarjuk magunkat adni valahova, ha nem hiszek abban, hogy amit csinálok, abban én nagyon jó vagyok, akkor ez látszódni fog. Ezen folyamatosan dolgozzunk!

1. Életkor

Nem kell beleírni az önéletrajzba! Ha feltétlenül bele akarjuk írni, akkor viszont a végére írjuk, mert ha ez van rögtön a 2. sorban, lehet végig sem olvassák az önéletrajzot.

2. Tapasztalat

Nem kell beleírni, hogy 30 év tapasztalatunk van valamiben, elég a 15-20 év.

3. Adaptálás

Minden önéletrajzot, amit elküldünk adaptálni az álláshirdetésre, nem mindenhova ugyanazt küldjük. Ne jelentkezzünk, ha túl nagyok/kicsik vagyunk egy pozícióra.

4. Érdekes/különleges hobbi

Azt felesleges beleírni, hogy szeretünk olvasni vagy utazni, de ha van egy érdekes hobbink, az jó beszélgetés indító is lehet vagy kapcsolódási pont.

5. Kísérő levél

Kedves XY! A Linkedin-en találtam meg az álláshirdetésüket, melyben XXX pozícióra keresnek kollégát. Mint a mellékelt szakmai önéletrajzomból is látszik, 15+ éve dolgozom ezen a területen, olyan cégeknél mint A, B és C, úgy gondolom, hogy ideális jelölt lennék a pozícióra, mert "azt tudom, amit te csinálsz, és abban amit te csinálsz és amit keresel, én nagyon sikeres voltam". (ezt 6-8 mondatban fejtsük ki). Köszönöm a lehetőséget a bemutatkozásra, bízom benne, hogy nemsokára személyesen is találkozunk! Miért jelentkezem? Hol dolgoztam előtte? Milyen dolgokat csináltam?

Kell-e a Linkedin?

Aki nincs fent a Linkedinen, az nem létezik. Legyegy jól megírt profilunk, profi fotóval.

Csak fönt lenni nincs értelme, használni is kell, kitünő felület a virtuális énmárka építésére. Nem csak azt látják, amit kiírunk, hanem amit megosztunk, lájkolunk, kommentelünk.

Minden toborzó a Linkedin-en kezdi a keresését, versenyhátrány ha nem vagy fent.

Bizonyos pozícióban még az is számíthat, hány kontakunk van, pl sales.

Mi a különbség a toborzó cég és a fejvadász cég között?

A toborzó/közvetítő cégek ( pl. Randstad Hungary, Hays Hungary, Grafton, Trenkwalder, Adecco, Karrier, Manpower, Kelly Services, Reed Magyarország, HSA, Focus Consultingg, CPL Jobs, IseeQ, Pannonjob Kft.) honlapjain renegteg pozició található, ők a jelentkezőkből dolgoznak és közvetítenek ki a cégeknek.

Fejvadász cégekből relatíve kevés van (pl. Arthut Hunt, Amrop), ők nagyon senior, első számú embereket keresnek, ők hívnak fel telefonon és előtte feltérképezik a piacot.

Mely területeken nem számít a kor?

Magyarországon az informatikusok tudnak a leggyorsabban elhelyezkedni.

Nemrégiben egy állatorvos kutató és egy ovónő ügyfelem képezte át magát kódolóvá, hamar állást is kaptak.

Egy könyvelő esetében hatodrangú kérdés, hogy hány éves.

HR szakemberek estében sem számít igazán az életkor.

A kereskedelemben egyre több idősebb ember dolgozik, mint ahogy megtudtuk Szigeti Barbarától a Tesco HR vezetőjétől (aki 24 éve dolgozik a cégnél), 40% 45 feletti a cégnél.

Tanácsok

- Évente egyszer ülj le magaddal, és nézd meg azt, ha most kellene jelentkezni a saját állásodra, felvennének-e!

- Nézz magadba, írd össze az értékeidet, kompetenciáidat. Például, ha valaki 8-10 évig otthon volt gyerekkel, akkor a szervezőkészsége, proaktivitása biztos nagyon jó. Amit csináltam, mit jelent a munka világában?

- Olvass el 100 állás hirdetést a saját szakmádban, és látni fogod ma mit keres a piac!

- Találd meg, mi a te pluszod! Miben vagy más, mint a többi jelentkező? Tudjak olyat, amit más nem tud. Minden jó, ami megkülönböztet, az álláskeresésnek ez a lényege, meg kell különbözetetnem magam a többiektől.

- Életfogytig tartó folyamatos fejlesztés, fejlődés, tanulás.

- Ahogy öregszünk egyre jobban számít a hitelességed, reputációd, szakmai guruságod.

- Ruházz be egy karrier coach konzultációra, ha bizonytalan vagy magadban.

- Az állásinterjún előzzük meg azt a kérdést, hogy mit fogunk csinálni a gyerekkel, ha megbetegszik, nyugodtan mondjuk meg, hogy a felügyelet megoldott, mielőtt rákérdeznek.

Összegzés!

1. Építsük a kapcsolati tőkénket!

2. Dolgozzunk az énmárkánkon!

3. Menjünk el egy karrier coach-hoz!

4. Legyen egy jó önéletrajzunk!

5. Mondjuk el mindenkinek, hogy munkát keresünk!

Nézzünk Chip Conleyt!

Érdemes hallgatni vagy olvasni Chip Conleyt, aki az airbnb HR vezetője volt. Amikor felvették, azt hitte, hogy azért, mert, hogy milyen sok tapasztalata van, de hamar rájött, hogy ebben az új típusú businessben az ő tapasztalata nullát ér, viszont rájött, hogy az ő bölcsességét, ő kompetenciáját vették meg.

"Amerikában az emberek 40%-nak fiatalabb a főnöke, és ez a szám gyorsan növekszik, a hatalom ugyanis sosem látott módon áramlik a fiatalok irányába, mert egyre inkább a digitális intelligenciára támaszkodunk. " -mondja Conley ebben a videóban. "Bőséges bizonyíték támasztja alá, hogy például az etnikailag sokszínű cégek hatékonyabbak. De mi van az életkorral? Ez roppant fontos kérdés, hisz a történelem során most először fordul elő, hogy egyszerre öt nemzedék van jelen a munkaerőpiacon."

Ő azt mondja, hogy a generációknak együtt kellene dolgozniuk, hogy mindannyian tanulhassunk egymástól, hogy talán itt az ideje, hogy valamivel tudatosabbá váljunk abban, hogyan dolgozzunk együtt, ugyanis számos európai tanulmány bizonyítja, hogy az életkorilag sokszínű csoportok hatékonyabbak és sikeresebbek.

A világ öregszik!

Korunk egyik ellentmondása, hogy amíg a 40 pluszosok ( X generáció + baby boomerek is) egyre tovább szeretnének maradni a munkaerőpiacon, mert egyre tovább élnek és aktívak szeretnénk maradni, egyre mellőzöttebbnek érzik magunkat.

"Néhányan úgy érezzük magunkat, mint egy doboz megsavanyodott tej, a ráncos homlokunkra nyomtatott lejárati dátummal. Számos középkorú ember számára ez nemcsak érzés, hanem a rideg valóság, ha hirtelen munka nélkül maradunk, és nem jön új ajánlat. Sokan attól félünk, joggal, hogy az emberek nem előnyként, hanem teherként tekintenek tapasztalatainkra.

A középkor korábban 45 és 65 év közé esett, de azt mondanám, mostanra ez egy 40 évig tartó középkor-maratonná vált: 35 és 75 éves kor között. Miért van, hogy emberileg bölcsebbek leszünk, ahogy öregszünk? Testileg talán húszas éveinkben vagyunk a csúcson, pénzügyileg talán 50 évesen, ám az érzelmi csúcsot középkorúan és utána érjük el, amikor már fel tudjuk ismerni a mintázatokat magunkban és másokban. Hogyan érhetjük el, hogy cégek felhasználják a középkorúak bölcsességét éppúgy, ahogy az ifjú digitális zseniket is gondozzák? A jelen és a jövő legsikeresebb cégei meg fogják tanulni, hogyan hozzanak létre erős varázst e kettőből."

"Összegezve, Brian Chesky az iparági tudásom miatt hozott a céghez, ám valójában én a bölcsességemet tudtam felajánlani. Talán ideje, hogy kivonjuk a forgalomból a "tudás munkás" kifejezést, és a "bölcsesség munkást" (wisdom worker) kifejezést használjuk helyette. Ma öt nemzedék van jelen a munkaerőpiacon, működhetünk külön, elszigetelt országokként, vagy pedig felfedezhetjük, hogyan hidaljuk át a nemzedéki különbségeket. És ideje módot találnunk arra, hogyan változtassuk meg a bölcsesség fizikáját, hogy mindkét irányban folyjon, időstől fiatalig és fiataltól idősig.

Hogyan alkalmazhatjuk mindezt saját életünkre? Személy szerint kivel léphetnek kapcsolatba, hogy kölcsönösen mentorálhassák egymást? És szervezeti szinten hogyan teremthetnek olyan körülményeket, amelyek elősegítik a generációk közötti bölcsesség áramlását? Ez az új, megosztáson alapuló gazdaság."